Feltételek
Magatartási kódex
1. PREAMBULUM
E kódex célja, hogy emlékeztesse az Ügyfelet az internetre alkalmazandó főbb jogszabályokra, példaként rövid magyarázattal kiegészítve. Az e melléklet megszövegezésére fordított figyelem ellenére a SIMAFRI nem vállalhat felelősséget az itt nem szereplő információkért, és e kódex semmiképpen sem tekinthető kimerítőnek. Ezenkívül e kódex kizárólag az ügyfél tevékenységének szerkesztői vonatkozásaira vonatkozó jogi keretet érinti, és az ügyfél feladata, hogy a SIMAFRI-nál előfizetett szolgáltatással kapcsolatos vonatkozások tekintetében a SIMAFRI-hoz őt kötő teljes szerződéses keretre hivatkozzon. A SIMAFRI ezért nyomatékosan azt tanácsolja az Ügyfélnek, hogy sajátos ügyének kezelése érdekében forduljon szaktanácsadóhoz. Az Ügyfél felel a saját oldalán megjelenő nyilatkozatokért és tartalmakért. Először is pontosítjuk, hogy az Ügyfél személyesen felel a weboldal megnyitásához és üzemeltetéséhez szükséges valamennyi jogi, szabályozási vagy közigazgatási engedélyért. Másodszor, az Ügyfél vállalja, hogy az oldal üzemeltetése keretében betartja azokat a jogi és etikai szabályokat, amelyek a szakmája gyakorlására, és általánosabban a weboldal általa tervezett használatára irányadóak lehetnek. Az Ügyfél minden esetben felel a közerkölcs és a közrend betartásáért, valamint a jogszabályok és rendeletek betartásáért, különösen a kiskorúak védelme és az emberi személy tiszteletben tartása tekintetében. Ugyanilyen feltételek mellett vállalja a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok, és általánosabban a harmadik felek jogaira vonatkozó szabályok betartását, különösen a szellemi tulajdonjogokat, valamint a weboldalak információihoz és tartalmához kapcsolódó jogokat illetően. A SIMAFRI fenntartja a jogot, hogy e kötelezettségek Ügyfél általi megszegése esetén a szolgáltatásokat részben vagy egészben felfüggessze vagy megszakítsa.
2. ONLINE NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK
Különböző személyeket különböztetünk meg, akik valószínűleg egy weboldalban érintettek lehetnek
2.1 - Az internet-hozzáférés szolgáltatója
Ez az a személy, akinek tevékenysége az online nyilvános kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés kínálása. Feladata, hogy tájékoztassa előfizetőit azon technikai eszközök létezéséről, amelyek lehetővé teszik bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozását vagy azok kiválasztását, és hogy ezen eszközök közül legalább egyet felkínáljon számukra. Feladata továbbá, hogy tájékoztassa őket a hálózatuk biztonságossá tételét szolgáló eszközök létezéséről.
2.2 - A tárhelyszolgáltató
Ez az a természetes vagy jogi személy, aki - akár ingyenesen is - biztosítja az online nyilvános kommunikációs szolgáltatásokon keresztül a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel céljából a jelek, írások, képek, hangok vagy bármilyen jellegű üzenetek tárolását, amelyeket e szolgáltatások címzettjei szolgáltatnak. A tárhelyszolgáltatót nem szabad összetéveszteni azzal a szolgáltatóval, amely adott esetben dedikált szervert bérel a tárhelyszolgáltatónak, mivel az ilyen szolgáltató pusztán technikai infrastruktúrát bocsát rendelkezésre.
2.3 - Az online nyilvános kommunikációs szolgáltatás kiadója.
Az oldal kiadója köteles nyílt szabvány szerint a nyilvánosság rendelkezésére bocsátani: - természetes személy esetén: vezetéknevét, keresztnevét, lakóhelyét és telefonszámait, valamint adott esetben a cégjegyzékbe vagy a kézműves nyilvántartásba történő bejegyzésének számát, - jogi személy esetén: cégnevét, székhelyét, telefonszámait, cégjegyzék- vagy kézművesnyilvántartás-számát, jegyzett tőkéjét, a kiadásért felelős vezető nevét, valamint tárhelyszolgáltatójának nevét, címét és telefonszámait. Az ügyfél gondoskodik továbbá arról, hogy a következők megjelenjenek: - adott esetben az alkalmazandó ár, - a közvetített üzenetek reklámjellege. Ha azonban az oldalt nem szakmai alapon adják ki, a kiadó névtelenségének megőrzése érdekében megelégedhet azzal, hogy a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja pusztán tárhelyszolgáltatójának nevét és címét, gondoskodva arról, hogy személyazonosító adatait előzetesen közölte az utóbbival. A jogellenes tartalom észlelése esetén közvetlenül az oldal kiadójához kell kérelmet intézni. Ez utóbbi mulasztása esetén, és feltéve, hogy a tartalom nyilvánvalóan jogellenes, keltezéssel ellátott értesítés küldhető a tárhelyszolgáltatónak, amely megjelöli az értesítő elérhetőségeit, a címzett nevét és címét, a vitatott tények leírását és pontos helyét, azokat az okokat, amelyek miatt a tartalmat el kell távolítani - ideértve a jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást és a ténybeli indokolást -, valamint a vitatott tartalom szerzőjének vagy kiadójának annak eltávolítása vagy módosítása iránt küldött levelezés másolatát, vagy ennek hiányában annak bizonyítékát, hogy a szerzővel vagy a kiadóval nem lehetett kapcsolatba lépni. A tárhelyszolgáltatónak e tekintetben nincs általános kötelezettsége az általa tárolt tartalom felügyeletére. Végül léteznek olyan szabályok, amelyek valamennyi szolgáltatóra mint az információ hordozóira vonatkoznak, és amelyek többsége a közrend védelmére és a közerkölcs tiszteletben tartására vonatkozik.
3. KÖZREND
A közrend megsértése a közbéke nyilvánvaló megsértése.
4. KÖZERKÖLCS ÉS FIATALKORÚAK
A közerkölcs elleni bűncselekmény az a cselekmény, amely bármilyen eszközzel és bármilyen hordozón erőszakos vagy pornográf jellegű, illetve az emberi méltóságot súlyosan sértő, vagy a kiskorúakat őket testileg veszélyeztető játékokra buzdító üzenet előállításából, szállításából vagy terjesztéséből, illetve az ilyen üzenettel való kereskedésből áll, és három év szabadságvesztéssel, valamint 75 000 euró pénzbírsággal büntetendő, ha az üzenetet kiskorú láthatja vagy észlelheti. A következő cselekmények büntetendők: - kiskorú képének terjesztés céljából történő rögzítése, felvétele vagy továbbítása, ha e kép pornográf jellegű, öt év szabadságvesztéssel és 75 000 euró pénzbírsággal büntetendő; - az ilyen kép vagy ábrázolás bármilyen eszközzel történő felkínálása, hozzáférhetővé tétele vagy terjesztése, behozatala vagy kivitele, illetve annak behozataláról vagy kiviteléről való gondoskodás, ugyanazon büntetésekkel büntetendő; - a büntetés hét év szabadságvesztésre és 100 000 euró pénzbírságra emelkedik, ha a kiskorú képének vagy ábrázolásának meghatározatlan közönség számára történő terjesztéséhez elektronikus kommunikációs hálózatot használtak. Az öngyilkosságra való rábírással kapcsolatos büntetés öt év szabadságvesztésre és 75 000 euró pénzbírságra emelkedik, ha a bűncselekmény áldozata 15 év alatti kiskorú.
5. ÖNGYILKOSSÁGRA VALÓ RÁBÍRÁS
Az öngyilkosságra való rábírás három év szabadságvesztéssel és 45 000 euró pénzbírsággal büntetendő, nevezetesen az öngyilkosságra való felbujtás cselekménye, ha a felbujtást öngyilkosság vagy annak kísérlete követte. E tekintetben az internet a felbujtás közvetítőjének tekinthető. A második cikk a bármilyen formájú, saját élet kioltásának eszközeként ajánlott termékek, tárgyak vagy módszerek melletti propagandára vagy reklámra vonatkozik, amely három év szabadságvesztéssel és 45 000 euró pénzbírsággal büntetendő. A harmadik cikk arra a cselekményre vonatkozik, amely bármilyen eljárással szándékosan megsérti más személy magánéletének magánszféráját, és ezt egy év szabadságvesztéssel és 45 000 euró pénzbírsággal bünteti.
6. KERÍTÉS
Az a cselekmény, amelyet bármely személy bármilyen módon: - más személy prostitúciójának elősegítése, segítése vagy védelme céljából; - más személy prostitúciójából való haszonszerzés, annak bevételén való osztozás, vagy a szokásosan prostitúciót folytató személytől való juttatás elfogadása céljából; - valamely személy prostitúció céljából történő felbérlése, betanítása vagy tévútra vezetése, illetve nyomásgyakorlás rá annak érdekében, hogy prostitúciót folytasson vagy azt folytassa, öt év szabadságvesztéssel és 150 000 euró pénzbírsággal büntetendő. Az a cselekmény, amelyet bármely személy bármilyen módon két személy közötti közvetítőként való eljárásból követ el, akik közül az egyik prostitúciót folytat, a másik pedig más személy prostitúcióját kihasználja vagy díjazza, kerítésnek minősül.
7. AUTOMATIZÁLT ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK ELLENI TÁMADÁSOK
Az adatfeldolgozó rendszerek elleni támadások büntetendők, különösen: - az automatizált adatfeldolgozó rendszer egészéhez vagy egy részéhez való csalárd hozzáférés vagy az abban való csalárd bennmaradás cselekménye; - az ilyen rendszer működésének akadályozása vagy torzítása; - az ilyen rendszerbe adatok csalárd bevitele, illetve az abban foglalt adatok csalárd törlése vagy módosítása.
8. ONLINE SZERENCSEJÁTÉKOK ÉS FOGADÁSOK - SORSJÁTÉKOK
A sorsjátékok mint olyanok tilosak. Így tilos az ingatlanok, ingóságok vagy áruk sorsolás útján történő értékesítése, illetve olyan értékesítés, amelyhez akár csak részben is a véletlennek köszönhető nyereményeket vagy egyéb előnyöket kapcsoltak, és általánosságban minden olyan, a nyilvánosságnak bármilyen néven kínált művelet, amely sorsolás útján megszerezhető nyereség reményét kelti. A sorsjátékok tilalmának bármely megsértése három év szabadságvesztéssel és 90 000 euró pénzbírsággal büntetendő. E büntetés hét év szabadságvesztésre és 200 000 euró pénzbírságra emelkedik, ha a bűncselekményt szervezett banda követi el. E szankciók mellékbüntetésekkel is kiegészülhetnek. Kivételként a következő sorsjátékok engedélyezettek, feltételekhez kötötten: - a szűk körben és kizárólag társadalmi, kulturális, tudományos, oktatási, sport- vagy közösségi szórakoztatási céllal szervezett hagyományos tombolajátékok, amelyeket 20 eurónál kisebb, alacsony értékű tétek jellemeznek. E nyeremények semmilyen körülmények között nem állhatnak pénzösszegből, és nem téríthetők vissza. Mindazonáltal állhatnak vissza nem téríthető vásárlási utalványok odaítéléséből. - olyan sorsjátékok, amelyek esetében a játékosoktól semmilyen jellegű pénzügyi hozzájárulást nem kérnek. Más szóval jogszerűek azok a sorsjátékok, amelyek nem vásárláshoz kötöttek, és amelyek a résztvevők részéről semmilyen kiadással nem járnak. Az online szerencsejátékok és fogadások üzemeltetése az állam által kibocsátott kizárólagos jogok rendszere alá tartozik. Az ilyen szerencsejátékok és fogadások kiskorúak számára tilosak. A jogszerűen engedélyezett szerencsejáték-szervező melletti minden kereskedelmi közlemény különösen: - a túlzott vagy kóros játékszenvedélyre figyelmeztető üzenettel egészül ki, valamint egy olyan üzenettel, amely a telefonos segélyvonalon keresztül létrehozott tájékoztató és segítségnyújtó rendszerre utal; - tilos a kiskorúaknak szánt kiadványokban; - tilos a kiskorúaknak szánt online nyilvános kommunikációs szolgáltatásokban. Aki bármilyen eszközzel olyan kereskedelmi közleményt tesz közzé vagy terjeszt, amely nem felel meg e rendelkezéseknek, 100 000 euró pénzbírsággal büntetendő. A bíróság a pénzbírság összegét a jogellenes műveletre fordított reklámkiadások összegének négyszeresére emelheti.
9. TŐZSDE
A társaság felkínálhatja tőzsdei árfolyamai előzményeinek megtekintését, feltéve, hogy ezt a tőzsdei információt pontos időbélyeg és a forrás megjelölése kíséri. Az S.B.F. szerver által terjesztett árfolyamok továbbközvetítése esetén ezeket az árfolyamokat magyarázat nélkül mutatják be. Ha a tőzsdei tételek nem kimerítők, a társaság egyértelműen megjelöli a bemutatott kivonat jellegét (átlagár, esetleges volumen szerinti súlyozás stb.). A társaság nem kínálhat tőzsdei tanácsadást a saját értékpapírjaira vagy azon csoport értékpapírjaira vonatkozóan, amelyhez tartozik. Megemlítheti azonban egy külső pénzügyi elemzés létezését. Általánosabban, a társaság nem tüntethet fel pénzügyi információs pultján a portfóliójában tartott értékpapírokra vonatkozó vételi vagy eladási ajánlásokat.
10. ÁLLÁSAJÁNLATOK
Tilos online nyilvános kommunikációs szolgáltatáson keresztül vagy elektronikus úton állásajánlatokra vagy karrierre vonatkozó olyan szolgáltatási hirdetést terjeszteni, amely hamis vagy megtévesztésre alkalmas állításokat tartalmaz, különösen e szolgáltatás ingyenes jellegét illetően, vagy a felkínált állás vagy otthoni munka meglétét, tényleges elérhetőségét, eredetét, jellegét és leírását, a felkínált díjazást és járulékos juttatásokat, vagy a munkavégzés helyét illetően. A büntetés egy év szabadságvesztés és 37 500 euró pénzbírság.
11. MEGTÉVESZTŐ REKLÁM - FOGYASZTÓVÉDELEM
A weboldal szolgáltatójának gondoskodnia kell arról, hogy az általa terjesztett üzenetek ne tartalmazzanak hamis elemeket (megtévesztő reklám) vagy megtévesztésre alkalmas elemeket (félrevezető reklám). Ez tehát a „spamre” vonatkozik, azaz arra a tömeges megkeresési technikára, amely abban áll, hogy keresőmotor segítségével ugyanazt a reklámüzenetet előzetes hozzájárulás nélkül küldik el egy címlistára. Bármely, fogyasztónak távolról tett áruértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási ajánlat esetén a szakember köteles feltüntetni cégének nevét, telefonos elérhetőségeit, valamint székhelyének címét, és ha ettől eltérő, az ajánlatért felelős telephely címét, továbbá a kiadásért felelős vezetőnek tekintett személy nevét.
12. A KÁBÍTÓSZEREKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
A kábítószerek jogellenes használatára vagy a kábítószer-kereskedelemre való felbujtás - még ha e felbujtást nem is követte cselekvés -, illetve e bűncselekmények kedvező színben való feltüntetése öt év szabadságvesztéssel és 75 000 euró pénzbírsággal büntetendő. A kábítószernek minősített anyagok vagy növények hatásaival rendelkezőként bemutatott anyagok használatára való felbujtás - még ha nem is követte cselekvés - ugyanazon büntetésekkel büntetendő. Az a cselekmény, amely bármilyen eszközzel megkönnyíti a kábítószerek jogellenes használatát, a kábítószerek fiktív vagy szívességből kiállított rendelvények útján történő megszerzését, illetve a kábítószerek ilyen rendelvények bemutatására történő kiadását, azok fiktív vagy szívességből kiállított jellegének ismeretében, ugyanazon büntetésekkel büntetendő. Kiskorú kábítószer-használatra való felbujtása öt év szabadságvesztéssel és 100 000 euró pénzbírsággal büntetendő, amely hét év szabadságvesztésre és 150 000 euró pénzbírságra emelkedik, ha a kiskorú 15 év alatti. Kiskorú kábítószer-kereskedelemre való felbujtása hét év szabadságvesztéssel és 150 000 euró pénzbírsággal büntetendő, amely tíz év szabadságvesztésre és 300 000 euró pénzbírságra emelkedik, ha a kiskorú 15 év alatti. Kábítószerek jogellenes előállítása vagy gyártása húsz év fegyházbüntetéssel és 7 500 000 euró pénzbírsággal büntetendő. Kábítószerek jogellenes behozatala vagy kivitele tíz év szabadságvesztéssel és 7 500 000 euró pénzbírsággal büntetendő. E cselekmények harminc év fegyházbüntetéssel és 7 500 000 euró pénzbírsággal büntetendők, ha azokat szervezett banda követi el.
13. INFORMÁCIÓ
13.1 Az információ hitelesítése
Az információ forrását egyértelműen fel kell tüntetni, magyarázat esetén pedig meg kell nevezni a szerzőt.
13.2. Hamis információ
Az a cselekmény, amely hamis információ közlésében vagy közzétételében áll azzal a céllal, hogy elhitesse, hogy személyekre veszélyes megsemmisítés, kár vagy rongálás fog bekövetkezni vagy bekövetkezett, illetve hamis információ közlésében vagy közzétételében, amely katasztrófa hitét kelti az emberekben, és amely alkalmas a sürgősségi szolgálatok szükségtelen beavatkozásának előidézésére, két év szabadságvesztéssel és 30 000 euró pénzbírsággal büntetendő.
14. HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
Hátrányos megkülönböztetés minden olyan különbségtétel, amelyet természetes személyek között tesznek származásuk, nemük, családi helyzetük, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, erkölcseik, politikai véleményük, szakszervezeti tevékenységük, illetve egy meghatározott etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való - valós vagy vélt - tartozásuk vagy nem tartozásuk alapján. A hátrányos megkülönböztetés magában foglal minden olyan különbségtételt is, amelyet jogi személyek között tesznek e jogi személyek tagjainak vagy egyes tagjainak származása, neme, családi helyzete, egészségi állapota, fogyatékossága, erkölcsei, politikai véleménye, szakszervezeti tevékenysége, illetve egy meghatározott etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való - valós vagy vélt - tartozása vagy nem tartozása alapján. A természetes vagy jogi személlyel szembeni hátrányos megkülönböztetés három év szabadságvesztéssel és 45 000 euró pénzbírsággal büntetendő, ha az különösen áru vagy szolgáltatás nyújtásának megtagadásából, vagy az áru- vagy szolgáltatásnyújtásnak a fent említett elemek egyikén alapuló feltételhez kötéséből áll.
15. A SZEMÉLY ÁBRÁZOLÁSÁNAK MEGSÉRTÉSE
Az a cselekmény, amely bármilyen eszközzel valamely személy szavaival vagy képével annak hozzájárulása nélkül készített montázs közzétételében áll, ha nem nyilvánvaló, hogy montázsról van szó, vagy ha ezt kifejezetten nem említik, egy év szabadságvesztéssel és 15 000 euró pénzbírsággal büntetendő.
16. A SZEMÉLY VÉDELME
Az a cselekmény, amely más személy magánéletének bármilyen eljárással történő szándékos megsértésében áll, a Büntető Törvénykönyv hatálya alá tartozik.
17. SZELLEMI TULAJDON ÉS TISZTESSÉGTELEN VERSENY
A szellemi tulajdonról szóló törvénykönyv tiltja a szellemi alkotások bármely, a szerző hozzájárulása nélküli többszörözését. Hasonlóképpen, a védjegy bármely jogellenes használata bitorlásnak minősül, ideértve a weboldalak metaadatait is. Ezenkívül az oldalakhoz kapcsolódó szoftverek és mögöttes technológia védelem alatt állnak, és csak a jogosult kifejezett hozzájárulásával többszörözhetők. A bitorlásnak minősülő cselekményektől függetlenül, a más személyt megillető jogok bármely eltulajdonítása tisztességtelen verseny és élősködő gyakorlatok címén üldözhető, és megalapozhatja az elkövető felelősségét. Különösen, mielőtt harmadik fél oldalára irányuló mélylinket helyeznének el, célszerű ellenőrizni, hogy az ilyen link jogszerű-e, vagy kérni a célzott oldal engedélyét, hogy megelőzzenek minden olyan cselekményt, amely utóbb tisztességtelen versenynek bizonyulhat.
18. SZEMÉLYES ADATOK
Minden természetes vagy jogi személy, aki személyes adatok gyűjtését végzi - akár ingyenesen, akár ellenérték fejében -, köteles az ilyen adatok gyűjtési folyamatának automatizált kezeléséről eseti bejelentést tenni. Példaként egy egyszerű e-mail-cím személyes adatnak minősül, amelynek gyűjtését következésképpen be kell jelenteni. Emellett tájékoztatni kell azokat a személyeket, akiknek az adatait gyűjtik, a végrehajtott kezelés céljáról, helyesbítési jogukról, és adott esetben a rájuk vonatkozó adatokkal kapcsolatos tiltakozási jogukról.